ÓVODA
A Bethlen Gábor Alakpkezelő Zrt. „ A bajtai óvoda felújítása“ projekt megvalósítására 13 400 000 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a bajtai magyartanítási nyelvű óvoda részére. A támogatás a nyílászárókat, külső szigetelést valamint az egész épület festését érintette. A hőszigetelés célja az épület energiatakarékosságának növelése, amely a későbbi időszakban megmutatkozik majd. Bajta község szintén hozzájárult a felújításhoz, ennek köszönhetően a tetőszerkezet is megújult. A gyerekek örömmel és bizalommal érkeznek felújított óvodájukba.
A falu első iskolája 1867-ben épült. Az iskola felépítése után az tantermet lakóházként használatba vették, mellette pedig egy egyszemélyes iskolai helyiséget alakítottak ki. Korbely Sándor akkori lelkész egy kályhát vásárolt az iskolának 8 forintért, a tanulóknak pedig tanszereket 14 forintért. Kovács Jozef bajtai lakos végrendeletet hagyott az iskola 3 kat. kiáll. termőföldet, és az anyagi alapot a bankban helyezte el. A végrendeletben meghagyta, hogy a földnyereség fele a tanító-orgonistát illeti, másik fele pedig a szegény gyerekek tanszervásárlásának támogatását. Ez a megállapodás mindaddig érvényes, amíg az iskola a Római Katolikus Egyház tulajdona. Az iskola fenntartását a római katolikus templomra bízzák.
Az 1713-ból származó Canonica visitácio már további információkkal szolgál a falu állapotáról: A tanár Albert Mikeš volt, 80 éves.
Kovács Jozef 1793-ban született Bajtán. Apja tanár volt a helyi faluban. Tanulmányait Budapesten és Esztergomban végezte. 2 évig Garamkövesden, 10 évig Perbetén volt tanár. Később a kassai egyházmegye főkönyvelője volt. 1869-ben visszatért Bajtára, ahol végül elhunyt.
A 1891. február 17-i jegyzőkönyv szerint az 1-6. évfolyam tanulóinak létszáma 45-60 fő volt, iskolán kívül 25-30 tanuló volt, akiket Ján Borz tanár úr tanított minden szerda délután 5-től 7 óráig. Az iskolának egy terme volt, ahol az órákat tartották, a padokat két sorban helyezték el. Mivel a padok nagyon régiek voltak, 1912-ben az iskolavezetésnek újakat kellett beszereznie.
Az első világháború során az iskola teteje teljesen megsemmisült, a falak megrepedtek és veszélyesek voltak a tanításra, ezért a felügyelőség megtiltotta az iskolában a tanítást.
1919-ben állami támogatással új iskola építésébe kezdtek. Az iskola 1919 őszén került üzembe. Az 1921-1922-es tanévben a helyi iskolában 76 tanuló tanult egy osztályban. 1922-1923 között 82 tanuló volt, tanára Ján Willand volt. A tél folyamán a községben egy általános műveltségi csoportot hoztak létre, melyet 39 24-42 éves diák látogatott.
Ján Willand tanítóként dolgozott a faluban 1926-ig, amikor is Érsekújvárba helyezték át. Távozása után Ernest Zillich vette át a helyét tanárként és orgonistaként.
1932-1933-ban új iskola épült a község központjában, melynek 2 tanterme, egy irodája és egy terembejárata van.
